Kosztolányi Dezsőről és a századfordulós Szabadkáról tartottak ma előadást irodalomtörténészek és kutatók a Szabadkai Városi Könyvtárban. A korabeli Nemzeti Kaszinó épületében korelemzéssel és kritikákkal idézték fel a neves írót, költőt és műfordítót.
A kerekasztal-konferencia után megkoszorúzták Kosztolányi Dezső szobrát és emléktábláját.
A századfordulós Szabadka Kosztolányi tükrében – ezt a nevet viseli az a kerekasztal-konferencia, amelyen a 130 éve született neves íróra, költőre és műfordítóra emlékeztek meg a Szabadkai Városi Könyvtárban. Pomogáts Béla irodalomtörténész 1993. óta jár tanácskozásokra. Azt mondta, minden alkalommal elgyönyörködik abban, ahogyan a város az alkotó emlékét őrzi. „Az egész életművét áthatja Szabadkának az emléke. Úgy érzem, amikor mi itt ilyenkor, mindig ebben az időpontban Kosztolányi emlékét őrizzük és ébresztjük fel, akkor erre az egy napra, két napra Szabadka lesz a magyar irodalom fővárosa.”
Bányai János, Szilágyi Zsófia és Tóth-Czifra Júlia szakemberek korelemzéssel és kritikákkal idézték fel Kosztolányit. Szerintük az író novellái még ma is sok feltáratlan kérdést tartogatnak. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész: „A kilencvenes évektől minden szempontból egy diadalmenet Kosztolányié. Most egyértelműen, szinte a legfontosabb 20. századi modern alkotóként tartjuk számon. Az érdeklődés iránta nem csökkent, a tudományban sem, úgy gondolom.”
1991 óta szervezik meg a Kosztolányi Napokat a könyvtárban, azaz az egykori Nemzeti Kaszinó épületében. Dragan Rokvić, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója: „A Szabadkai Városi Könyvtárnak központi szerepe van mindebben, tekintettel arra, hogy a Kosztolányi Napok rendezvény megálmodója és alapítója. Sok másik rendezvénye is van a könyvtárnak, amely – emlékeztetem – az egyik legidősebb kulturális intézmény a városban. Az idén ünnepeljük a 125. évfordulót a nyilvános olvasóterem és a könyvtár alapítása óta, amely 1890. október 13-án volt.”
Az intézmény évente több mint 600 programot szervez a fiókintézményeivel együtt. Olvasóinak száma folyamatosan növekszik, az iratok digitalizálásával pedig újabb körökhöz juttathatják el a szépirodalmi tartalmakat – szögezte le a könyvtár igazgatója.
A Magyar Nemzeti Tanács is támogatni kívánja a Kosztolányi-örökség megőrzését és a Szabadkai Városi Könyvtár korszerűsítését. Hajnal Jenő, az MNT elnöke: „Egy olyan információs központtá kell válnia a Szabadkai Városi Könyvtárnak, amely a 21. század minden kihívásának eleget tud tenni, hiszen az egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb délvidéki könyvtári állománnyal rendelkezik ez a közgyűjtemény.”
A rendezvény díszvendége Babity János Magyarország szabadkai főkonzulja volt.
