A Szerbiai Szocialista Párt szabadkai szervezetén belüli hatalmi harcok sem akadályozták meg a képviselőket abban, hogy elfogadják a Szabadkai Gázművek, illetve a Szabadkai Távfűtőművek ügyvezető igazgatóinak kinevezéséről szóló határozatokat. A Szabadkán hatalmon lévő erők koalíciós szerződése értelmében a Távfűtő- és a Gázművek igazgatói székére a Szerbiai Szocialista Párt káderei jogosultak.
A szabadkai városi képviselő-testület tagjai megszavazták, hogy a Gázművek élére Dragan Božinović kerüljön. A Távfűtőművek ügyvezető igazgatója Devro Ahmetović maradt.
Gojko Radić szabadkai frakcióvezető, Szerb Haladó Párt: „Ismét az javasolta, hogy napirendre kerüljenek ezek a pontok, aki korábban is. Nekünk semmi más nem maradt hátra, csak az, hogy tiszteletben tartsuk a törvényt és a testület döntését, amit mi alakítottunk.”
Az ellenzék nem támogatta Dragan Božinović és Devro Ahmetović kinevezését. A Demokrata Párt szerint ugyanis jogszerűtlen volt a pályáztatás.
Slavko Parać, szabadkai frakcióvezető, Demokrata Párt: „Az igazgatókat kinevező bizottság elnöke a pályázat kiírása után három nappal bejelentette, hogy kik lesznek az említett vállalatok igazgatói. Szóval, ha a bizottság elnöke tudja, hogy kik lesznek az igazgatók, mivel azt mondta, hogy azok lesznek, akik most is hivatalban vannak, akkor a pályázat egy komédia.”
A Szerbiai Szocialista Párt szabadkai frakcióvezetője szerint voltak olyan személyek a soraikon belül, akik a szabadkai szocialisták meggyöngítésén munkálkodtak.
Dušan Stipanović, szabadkai frakcióvezető, Szerb Szocialista Párt: „Meglátásom szerint egy neoliberális csoport tevékenysége vezetett ehhez a helyzethez. Akik nem járultak hozzá a választásokhoz, de szépen tudtak helyezkedni a választások végeztével. Úgy vélem, hogy mindez a Szerbiai Szocialista Párt szabadkai szervezetének marginalizációjához vezet.”
A Szabadkai Rádióval kapcsolatos indítványra reagálva a képviselők elmondták, a magánosításra vonatkozó állami szintű törvényt be kell tartani. Az egyetlen mód a rádió megmentésére az, hogy a törvényes keretek között garanciákat kérnek a potenciális vásárlóktól.
Buckó György, szabadkai frakcióvezető, Vajdasági Magyar Szövetség: „Ez a magánosítás a lehető legjobban szem előtt tartja a többnyelvű műsorszórás intézményét és a szerzett jogokat, ami a nemzeti közösségek szerzett jogait érinti. Ilyen garanciák azok, amik bekerültek a törvénybe, miszerint, aki megveszi a Szabadkai Rádiót, ha lesz ilyen érdeklődő, öt évig fenn kell, hogy tartsa a jelenlegi műsorrácsot.”
Amennyiben a privatizáció egy bizonyos időn belül nem történne meg, akkor a Szabadkai Rádió részvényeit szétosztják a dolgozók között.
