PREDMET MESECA GRADSKOG MUZEJA SUBOTICA / A HÓNAP MŰTÁRGY A SZABADKAI VÁROSI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL
Alatka od roga iz Nose
Na livadama Pereša uz vodotok Kireš, a u okviru Zemljoradničke zadruge iz Hajdukova, otkrivena je 1955. godine tzv. alatka za drešenje čvorova sa veoma specifičnim urezanim ukrasom. Na obrađenom rogu, dužine 13,9 cm, mogu se videti tri ljudske figure, dva konja i trapezoidni prikaz šatora. Od vrha roga pruža se urezani žleb skoro do sredine alatke, a pri dnu se nalaze dva naspramna otvora koja su verovatno služila za fiksiranje drške.
Funkcija ove alatke se ne može sa sigurnošću utvrditi, a njen se značaj ogleda po detaljima crteža na osnovu kojih se smatra da predstavljaju Avare i njihove konje. Dve osobe su prikazane u stojećem stavu iz profila, tako da se mogu uočiti duge kose upletene u perčin i dugačka odela (kaftani). Oni nose pojaseve o kojima vise torbice, dok nejasni urezi u donjem delu kaftana možda predstavljaju viseće delove pojasa. Treća osoba bi mogla biti ženskog pola. Konji su takođe prikazani iz profila i na jednom se može uočiti pokrivak i sedlo.
Na osnovu preklapanja pojedinih prikaza na alatki, kao i činjenici da su pojedine figure izlizane, može se pretpostaviti da crteži nisu nastali istovremeno i da je alatka bila duže vreme u upotrebi. Analiza izgleda konjskog sedla ukazuje na to da je ovaj artefakt najverovatnije izrađen i korišćen u drugoj polovini 7. veka. Predmet se nalazi u arheološkoj zbirci Gradskog muzeja Subotica - inventarni broj A1567.
Tekst: Neda Dimovski, viši kustos, arheolog
Fotografije: Neda Dimovski
*
Szarvból készült szerszám Noszáról
1955-ben a hajdújárási földművesszövetkezethez tartozó Körös-ér melletti Pörös kaszálón egy érdekes karcolásokkal díszített ún. bogozót találtak: a 13,9 cm hosszú szarvból készült szerszámon 3 emberi figura, 2 ló és egy trapéz alakú sátor rajza figyelhető meg. A szarv hegyétől egy vésett mélyedés is indul, ami majdnem a szerszám közepéig fut, az alsó részen pedig két egymással szemben elhelyezkedő nyílás látható, melyek valószínűleg a nyél rögzítésére szolgáltak.
Ugyan a tárgy pontos funkciója egyelőre kérdéses, azonban különös jelentőséget ad neki a rajta látható, feltételezhetően avarokat és lovaikat ábrázoló karcolt rajzok együttese. Két profilból ábrázolt emberalak egymással szemben áll, hajuk hosszú, varkocsba kötött. Hosszú kaftánt, derekukon pedig övet viselnek, utóbbiról táskák lógnak, míg a kaftán alsó részén látható, nem egyértelmű karcolatok talán az öv lelógó részeit ábrázolják. A harmadik emberalak valószínűleg egy nőt jelenít meg. A lovak is profilból vannak ábrázolva, egyiken felismerhető a takaró és a nyereg is.
Az alapján, hogy a bogozón az ábrák átfedik egymást, valamint egyes figurák már megkoptak, feltételezhető, hogy a rajzok nem egy időben készültek és a szerszám valószínűleg hosszú ideig volt használatban. A lónyereg-ábrázolás elemzése arra enged következtetni, hogy az eszközt a 7. század második felében készítették és használták.
A bogozó a Szabadkai Városi Múzeum régészeti gyűjteményében található – leltári szám
A 1567.
Szöveg: Neda Dimovski, régész, főmuzeológus
Fényképek: Neda Dimovski
