Szerbiában már bejáródottan működik a hitoktatás a tanintézményekben. 2001 óta egyre több diák választja a polgári nevelés helyett a hittant. Ez azonban nem elég, járniuk kell plébániai hittanra is, hiszen a gyerekek ott kapják meg hitük alapjait, ott érzik, hogy egy vallási közösség tagjai mondják az egyházak tagjai.
A szabadkai Széchenyi István iskolában a diákok 67 százaléka saját vallásáról tanul. Fehárvári Magdolna igazgató: „Nálunk nem csak katolikusok vannak, hanem pravoszlávok is és iszlám vallásúak is. Kicsit nehéz megszervezni, hogy minden hitoktató eljusson hozzánk, de igyekszünk, és mindenki a saját vallásának megfelelő hitoktatásra járhat.”
Pölhe Erzsébet, katolikus hitoktatók koordinátora, Szabadkai Egyházmegye: „Itt Szabadkán az arány egyes iskolákban mondjuk olyan 50 százalék, ami mondjuk relatíve normális is, falvakban van ahol 90 százalékban is a hittant választják.”
Sok szülő úgy gondolja, hogy ha beíratta gyermekét iskolai hittanra, akkor eleget tett vallási kötelességének. Ez nem így van, mert ott csak a keresztény kultúrát oktatják, a hitet a templomban kapják meg a gyerekek - mondja Csizmár Oszkár plébános. Hozzáteszi, úgy gondolja, hogy az iskolai hitoktatás nem hozta meg a várt eredményeket, a diákok nem közeledtek az egyház felé. „A gyerekek templomba is járjanak, előáldozzanak, bérmálkozzanak, hanem sajnos egy nagy minimalizmussal találkoztunk, hogy tulajdonképpen lehallgatják az iskolai hittant és utána se templomot, se oltárt, se papot se gyóntatószéket nem látnak.”
Így a plébániai hittan kötelező, az iskolait pedig fakultatív választhatják. Az évek alatt egyébként nagyon jó együttműködés alakult ki a hagyományos egyházak és a tanintézmények között, közös programokat, műsorokat szerveznek. Az oktatási minisztérium 2001-ben vezette be az iskolában fakultatív tantárgyként a hitoktatást, azaz, hogy a diákok a hitoktatás és a polgári nevelés közül választhatnak. Szerbiában így került vissza a hit oktatása az iskolákba 55 év után.
