Annak ellenére, hogy a szerb kormány még csak tárgyal a nyugdíj- és fizetéscsökkentésekről, a lakosok pénztárcái már most vékonyak. Elemzők szerint az alacsonyabb járandóságok nyomán csökkenne a vásárlóerő, majd ennek hatására a termelés is, ezért új munkahelyek sem nyílhatnának. Szerbiában az emberek nagy része már most nagyon szűkösen él.
Hanyatlóban a gazdaság, nehéz helyzetben vannak a nyugdíjasok, a munkanélküliek, de még azok is, akiknek van állásuk – mondja az utca embere Szabadkán.
– Csak a legszükségesebbeket vásároljuk, hogy túléljük, úgy kell már mondanom. Ha mindent kifizetek marad 10 ezer dinárom egy hónapra.
Az euró drágulása is nagyban befolyásolja a vásárlóerőt, zsugorodik a fogyasztói kosár.
– Nagyon súlyosan érint bennünket. Mit tudunk majd megvásárolni a legszükségesebben kívül, vagy a rezsit tudjuk-e majd fizetni. A gáz is megdrágult, a Vízművek is kérik a drágítást. Nem tudom, hogy ez jó gazdaságpolitika lenne?!
Emelkednek az élelmiszerek, a kommunális szolgáltatások, a természeti erőforrások árai – panaszolják a járókelők.
– Minden drágul, a kommunális számlák, főleg az albérlők számára nehéz. De hát Istenem, amilyen a társadalom olyan az összes többi is.
Nagy a szegénység – állítják a polgárok. Végső esetben az emberek majd felélik vagyonukat – mondják.
– Amit eddig megszereztem, most eladhatom, hogy kijöjjünk. A gyerek nem dolgozik.
– Rengeteg a probléma. Az emberektől milyen jogon veszi el az állam a nyugdíj egy részét, azt, amit megkerestek az emberek. Ez nincs sehol a világon.
Csirkét árul Tali Endre a szabadkai Tejpiacon. A zentagunarasi árus szerint folyamatosan csökken a vásárlóerő. „Kevesebb vásárlóra számítok. Itt jobb nem lesz, csak sok idő múlva.”
Az árusok egyes termékek árát nem emelik, hiszen akkor még kevesebben vásárolnának tőlük.
– Azt lehet mondani, hogy bizonyos dolgok felmennek, ezek az árak meg tízéves árak, mint a vöröshagyma.
A piaci forgatagban szeptember derekán főleg télirevalót, illetve alapvető élelmiszereket vásárolnak a legtöbben.
