Brüsszel nem támaszt új feltételeket Szerbia Európai Uniós útján. Erről Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségének vezetője beszélt hétfő este Szabadkán.
Még idén megkezdődhet Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata két tárgyalási fejezet megnyitásával. Az ezekre vonatkozó akciótervezetek elfogadása után az EU nem fog újabb követelményeket támasztani az ország iránt, de a 35-ös fejezet, amelynek a koszovói kérdés is része, fejtörést okoz Belgrádnak és Hágának is.
Megerősítette Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségének vezetője Frederica Mogherini üzenetét. Az Európai Unió nem szab új feltételeket Szerbia csatlakozási folyamatában. Akkor válhat az ország az EU teljes jogú tagjává, ha mind az 35 tárgyalási fejezet lezárul. Jelenleg két fejezet megnyitására mutatkozik valós lehetőség.
Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségének vezetője: “Még mindig várunk a 23-as tárgyalási fejezetre vonatkozó akcióterv tervezetére, reményeink szerint az utolsó tervezetre. Ezután következik a 24-es fejezet. Mindez az igazságügyi minisztériumtól és a belügyminisztériumtól függ. Ezen két akcióterv alapján az Európai Tanács készen áll átadni a dokumentumokat és a javaslatokat az Európai Unió tagállamainak.”
Davenport szerint Szerbia nagy utat tett meg az elmúlt 3-4 évben. Mindenki számára ismeretes, hogy a tárgyalási fejezetek megnyitásával sok feladatot kell majd elvégezni. A kiindulópont a jogállamiság kérdése, a korrupcióellenes harc és a sajtószabadság. Varga László szerint a 35-ös tárgyalási fejezet ígérkezik a legnagyobb kihívásnak. Ebben szerepel ugyanis Koszovó kérdése.
Varga László, a Szerbiai Parlament Integrációs Bizottságának elnökhelyettese: “Jelen pillanatban a tárgyalás megnyitásának egyértelmű feltétele az, hogy amit Szerbia vállalt a 2013 tavaszi megállapodásban, az gyakorlatban is kerüljön megvalósításra, gyakorlatban is kerüljön átültetésre. Ez már folyamatban van, de még koránt sem van a végén.”
Az Európai Unió 2013 decemberében hozta meg a csatlakozási tárgyalások szabályrendszerét, illetve a tárgyalási keretet. Ebbe egyértelműen bekerült az a kitétel is, hogy Szerbia és Koszovó nem korlátozza egymás integrációs törekvéseit. Aláírtak továbbá egy kötelező érvényű dokumentumot, miszerint egyik fél sem fog élni majdani vétójogával, amellyel akadályozná a másik ország társulását.
