U galeriji Otvorenog univerziteta otvorena je šesta po redu Izložba slika malih formata koju je organizovaolo Udruženje likovnih umetnika, primenjenjih umetnika i dizajnera Subotica, dok je odgovorni urednik bio Boroš Đerđ.
Izložbu je pratio i katalog koji je odštampao Grafoprodukt, Subotica.
Izložbu su otvorili Mile i Teca, a nagrade je podelio Mirko.
U prilogu su i dve muzičke numere, Santa Lucija i O sole mio, koje su dopunile izložbu i oduševile prisutne koje je izveo Marko Križanović uz pratnju na gitari Jovice Stojanovića.
U nastavku tekst na mađarskom pripremila je Teca!
***
Tisztelt művészet kedvelő közönség,
Rendhagyóan, egy felkiáltással kell kezdenem megnyitó beszédemet: szervező-Tanár úr és zsűri, tisztelettel közlöm: kevés a díj. Mondom ezt nagyon bátran, miközben egy Grand Prix-t, valamint öt éremet és nyolc oklevelet, vagyis összesen nyolc díjat osztott ki a zsűri, Molnár Imre és Mile Tasić, több kategóriában is. Mégis meg kell jegyeznem: ez kevés. Az ok pedig egyszerű, olyan csodálatos alkotásokat küldtek a művészek, hogy nagyon nehéz a jók között kiválasztani a legjobbakat. A zsűri mégis megtette. Így lett nagydíjas az olaszországi Miranda Marcela, illetve éremdíjas a szávaszentdemeteri vagyis Sremska-mitrovicai Dejan Simeunović, a topolyai Zsáki István, a pancsovai Miroslav Savkov, a kamanci, vagyis Sremska kamenicai Lennert Géza és ugyaninnen Miroslav Munižaba. Elismerő oklevélben részesült a kamanci Predrag Kovačić, a szabadkai Boros György, a niši Vladimir Crnomarković, a montenegrói Jelena Jovančov, továbbá a magyarországi Péter László, a szabadkai Basch István, a belgrádi Snežana Kezele és a magyarországi Dobos Éva. De ugyanilyen elismeréseket érdemelne MINDEN kiállító.
Ma és itt mindenféle szempontból a bőség zavaráról beszélhetünk, mert a 88 alkotó, akik Magyarországról, Olaszországból, Montenegróból, Romániából, Törökországból, Szlovéniából, Ukrajnából, Argentínából, Ausztriából, Bulgáriából, Szlovákiából, Svédországból, Horvátországból és Szerbiából érkeztek, mind-mind nagyszerűen teljesített. Miután egy-egy művész három alkotást is küldhet a tárlatra, most több száz képet is megtekinthetnek a kiállításra látogatók. A biennálénak, mint minden évben, vándorkiállítás jellege van – Szabadka után Topolyán, Adán és Magyarkanizsán is bemutatják a képeket.
Amikor egy eseményt hatodszor szerveznek meg, akkor ennek a rendezvénynek már történelme és története van. A főszervező Boros György művész-tanár és a Szabadkai Képző- és Iparművészek Egyesülete közösen munkálkodik ennek a tárlatnak a megszervezésén már hat éve. Időrendi sorrendben mindenképpen azt kell megemlíteni, hogy az első biennálét 2008-ban tartották, aminek nagy volt a visszhangja. Ma a szervezők nemcsak Vajdaságból hívják meg a képző- és iparművészeket, hanem az egész Kárpát-medence területéről, sőt Európából és már más kontinensekről is. A kezdeti pozitív fogadtatáson felbátorodva szervezték meg a második tárlatot és a többi biennálét is, ez a lendület még ma is tart, hiszen most nyílik a hatodik kis kép kiállítás.
Ez a kiállítás sajátos módja annak, hogy a résztvevő művészek megmutathassák munkájuknak egy kis részét, üzenetet közvetíthetnek, megoszthatnak gondolatokat és érzéseket, és mindezt minden technikai és tematikai kötöttség nélkül. Mert minden alkotó szabadon, a saját kifejezési eszközeivel és saját stílusában hozhatja létre műveit. A festészeti technikák közül az akvarell, a tempera, az akril, az olaj, a grafikai technikák közül pedig a monotípia, a rézkarc, a rézmetszet, az akvatinta, a linómetszet, a fametszet, a szitanyomás módszerével, valamint láthatunk kollázst, tusrajzot, de a fotográfia és az elektrográfia is szerepel a kiállítás képei között.
A Kárpát-medencei képzőművészek és iparművészek kis képeinek VI. Nemzetközi Tárlata ez a mai, ahol érdekesebbnél érdekesebb technikákat, motívumokat, egyszóval alkotásokat ismerhet meg a kedves közönség. Mégpedig olyan formában, amely nem túl gyakori, ez pedig a miniatúra. Mert15-15 cm-es kis képet festeni, rajzolni, létrehozni bizony nem könnyű. Mégis a miniatűrök kicsiny valójukban is alkotóik nagyságáról árulkodnak. A témák sokszínűsége ugyancsak a képek értékét növeli. Ezeket a színes, izgalmas és mozgalmas, különleges alkotásokat pedig egyszerűen szeretjük, kedveli ezeket a művészetpártoló közönség. Kedves tárlatlátogatók, aki hűvös fejjel nézi végig ezeket a képeket, látja majd és érzi is az alkotásokból sugárzó intellektuális erőt. De még valamit érzékelhet néhány képnél, ami a misztikum és az intellektualitás határán mozog, ez pedig az, hogy a művészek szeretnek festeni, rajzolni, egyszóval imádnak ALKOTNI. Kívánom minden tárlatlátogatónak, hogy egy-egy kép előtt érintse meg az alkotás szelleme és hassa át teljes lényét a művész mondanivalója.
A kiállítás megálmodója, lelkes szervezője és gondozója, Boros György elmondása szerint bizonyos értelemben Európához és az egyetemes képzőművészethez való közeledést tűzte ki céljául ezzel a rendezvénnyel. Tanár úr, bátran elmondhatom: a cél megvalósult, immár hatodik alkalommal!
