| Az irodalmi és filmpályázat, valamint a rajzpályázat díjazottjainak megjutalmazásával vette kezdetét csütötökön az idei Kosztolányi Napok Szabadkán. A háromnapos rendezvénynek a Városi Könyvtár ad otthont. A filmes kategóriában Kovács Ćkos bizonyult a legjobbnak, második Kulcsár Sarolta és Balog Anikó alkotása lett, a harmadik díjat Márton Dávid és Csákány Edvin munkája kapta, a negyedik pedig Ozsvár Andrea és Nagy Klaudia közös filmje lett. A számítógépes prezentációk legjobbja Korsós Brigitta alkotása lett, második Csikós Csilla és Puzic Andrea, harmadik pedig Virág Éva lett. Az irodalmi pályázat díjazottjai: Budai Boglárka, Kelemen Emese, Negyela László Márk, Pintér Elvira, Magosi Lóránd és Kohajda Sára. A legtöbb pályamunka a rajzpályázatra futott be, több mint 10, és a hazaiak mellett Magyarországról is érkezett néhány alkotás. Az alsósoknál két első díjas lett, Hatala Réka és Fábián Rebeka, három második díjas, Flajsman Sven, Faragó Ćrpád és Szalai Klaudia, és három harmadik díjas, Tóth Sámuel, Szalai Nikolett és Jurcsák Hajnalka. Különdíjat kapott Konc Kinga, Temesvári Dániel, Sziveri Dániel és a Darazsac Diána, Darazsac Dániel, Sáfrány Gál Krisztián, Sáfrány Gál Szebasztián alkotta csapat. A felsősök korosztályában három első díjat osztottak ki Antóci Dorottyának, Horváth Annának és Mihalecz Imolának, három második díjat Julián Abigélnek, Korsós Karolinának és Szalma Rékának, valamint két harmadik díjat Kopilovity Brigittának és Kovács Rebekának. Különdíjat Kozma Réka és Kiss Lilla érdemelt ki. A díjazottak egy-egy, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusa, a Szülőföld Alap és a könyvtár által biztosított könyvcsomagot kaptak. A díjnyertes rajzokból alkalmi kiállítást rendeztek. Képünkön az alkotások megtekintői.
Alkotni vagy másolni? címmel rendezték meg Szabadkán a 19. Kosztolányi Dezső Napok tudományos tanácskozását pénteken, amelynek során Kosztolányi Dezső fordításstratégiáival foglalkoztak, de szó esett arról is, milyen idegen nyelvre fordították le Kosztolányi műveit és hogyan. Pomogáts Béla irodalomtörténész elmondta, Kosztolányi azokat a költőket tolmácsolta igazi empátiával, akik a romantika és a klasszicizmus hagyományának képviselői voltak, és a magyarul tolmácsolt műveket nem pusztán fordításoknak tekintette, hanem saját munkássága szerves részének. A 125. éve született író, költő szerint a műfordítás a legfurcsább nyelvű csoda. Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész arról beszélt, hogy milyen idegen nyelveken jelent meg Kosztolányi-mű. Megtudtuk, hogy líráját tekintve egyetlen versének sincs igazán jó átköltése, de a prózájára ez már nem vonatkozik. A Pacsirta és Nero, a véres költő nagy nemzetközi sikert ért meg, a legösszetettebb regénye, az Aranysárkány kevesebb nemzetközi visszhangra talált. Felvetődött a beszélő nevek, egyáltalán a tulajdonnevek fordításának, fordíthatóságának kérdése. Vajon jól hangzik-e, befogadható-e a német nyelvterületen német szövegkörnyezetben a Sárszeg szó? Jó-e, ha Édes Anna Ana Edeš lesz és Esti Kornél Kornel Večernji? Sava Babić volt, aki lefordította Esti nevét, míg Danilo Kiš megmaradt a Édesnél. Ezt már Marko Čudić fordítótól, kutatótól tudtuk meg, aki a Pacsirta fordítója. Nero nevét az ezidáig egyetlen szlovén fordítás készítője is megváltoztatta Neronra. Ahogy azt Rudas Jutka maribori kutatótól hallhattuk, megkésett, de végül létrejött a szlovén kultúrának a találkozása Kosztolányival. Csupán egyetlen művét ültették eddig szlovénra, 2008-ban a Nero, a véres költőt, és sajnos két hiba is történt. A kisebbik, hogy kihagyták Thomas Mann levelét, a nagyobbik, hogy a borítóra rosszul írták a szerző nevét, aki így Desző lett. Kosztolányi románra fordított műveiről Balázs Imre József költő, kritikus beszélt, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig arról számolt be, hogy milyen közgyűjteményekben kutatnak a Kosztolányi kritikai kiadáshoz. Tőle tudtuk meg, hogy elkészült, de még kéziratban van az Esti Kornél macedón fordítása. Tegnap délután folyóirat- és könyvbemutatót tartottak a Kosztolányi Dezső Napok programjában: S. Gordán Klára Desiré című könyvét, amely Kosztolányi kultuszával foglalkozik, a Korunk című erdélyi magyar folyóiratot és az Ćgoston Pribilla Valéria, Hózsa Éva, Ninkov K. Olga szerkesztette Csak nézni kell ezeket a rajzokat című kötetet mutatták be, amely Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlasza. A délután folyamán még megtekintették a Kosztolányi-emlékszobát is a Svetozar Marković Gimnáziumban és megkoszorúzták Kosztolányi mellszobrát. Az ünnepségsorozat zárásaként az érdeklődőket hétfőn 19.30 órai kezdettel Lukács Sándor Prima Primissima díjas, érdemes művész előadóestjére várják a szabadkai Városi Könyvtár olvasótermébe. |
Tudományos tanácskozást tartottak ma a Kosztolányi Napok keretében a Városi Könyvtárban. Pomogáts Béla Kosztolányi műfordítói munkásságáról, Szegedy-Maszák Mihály a Kosztolányi művek idegen nyelvű fordításairól adott áttekintést. Rudas Jutka a szlovén, Marko Čudić a szerb, Balázs Imre József a román fordításokat vette számba. Arany Zsuzsanna a Kosztolányi-műfordítások a kritikai kiadás forrásanyagában címmel tartott előadást. A tanácskozás moderátora Hózsa Éva volt. Az előadásokat követően bemutatták S. Gordán Klára: Desiré - Kosztolányi kultusza a Vajdaságban című könyvét, továbbá a Korunk című erdélyi magyar folyóiratot, valamint Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzeteinek atlaszát. |
| info: Bognar Iren | info: Toth Imre |
