Katolički biskupi Srbije održali plenarno zasjedanje u Subotici

U prilogu je zvanično saopćenje dobijeno na press konferenciji gde su se medijima obratili: mons. mr. Stanislav Hočevar SDB, beogradski nadbiskup i metropolit, mons. dr. Ladislav Német SVD, zrenjaninski biskup i mr. Mirko Štefković.

Fotografije obilaska migranata na Horgošu dobijene od Subotičke biskupije.

***

Priopćenje za javnost sa zasjedanja katoličkih biskupa Srbije

Subotica, 17.09.2015.

Katolički biskupi Srbije: mons. mr. Stanislav Hočevar SDB, beogradski nadbiskup i metropolit, mons. dr. János Pénzes, subotički biskup, mons. mr. Đuro Gašparović, srijemski biskup, mons. dr. Djura Džudžar, egzarh za katolike istočnog obreda u Srbiji i mons. dr. Ladislav Német SVD, zrenjaninski biskup – održali su plenarno zasjedanje u Domu biskupije u Subotici 17.09.2015. Tom prigodom raspravljali su o aktualnim društvenim i crkvenim pitanjima

1. Prije svega, biskupi su se upoznali s akcijama koje pojedine biskupije i biskupijski Caritasi, na terenu, poduzimaju oko pomoći migrantima. Istovremeno oni su izrazili zabrinutost poradi ovog fenomena, koji izgleda izmiče kontroli, osobito jer nedostaje jasnih stavova i strategije rješavanja ovog humanitarnog problema na široj međunarodnoj razini. Takva rješenja su iznad njihovih kompetencija, stoga biskupi pozivaju vjernike da pomognu i nastave pomagati ovim ljudima u nevolji, koliko im je to moguće.
2. Nadalje, biskupi su razmatrali probleme vezane za sprovođenje katoličke vjerske nastave u školama. S jedne strane problemi su praktične naravi oko izvođenja nastave pri čemu se vjeroučitelji žale zbog prinudnog spajanja razreda i lošeg tretmana vjerske nastave u odnosu na druge predmete. Problem predstavlja i nemogućnost da se katoličkim vjeroučiteljima osigura sticanje akademski akdreditiranih diploma, u Srbiji, na temelju kojih bi mogli vjeroučitelji imati uredne prijave te biti u redovnom radnom odnosu.
3. Potom su se biskupi osvrnuli na nedavnu posjetu predsednika Republike Srbije, gospodina Tomislava Nikolića, Svetom ocu papi Franji i Svetoj Stolici. Biskupi su izrazili radost zbog realizacije ovog susreta i dobrih bilateralnih odnosa između Republike Srbije i Svete Stolice. Isto tako biskupi pri tom ističu da je važno istaknuti pozitivni doprinos Katoličke crkve u Srbiji na širem društvenom i općem kulturnom planu, te naglašavaju da se protivljenje Srpske pravoslavne crkve kanonizaciji blaženog kardinala Alojzija Stepinca treba razjasniti u odnosima s Hrvatskom biskupskom konferencijom, kako je to uostalom i predviđeno prijedlogom osnivanja Mješovite komisije koja će se baviti ovim pitanjem.
4. Još uvijek postoji veliki problem u vezi sporog i opstruiranog procesa povrata oduzete crkvene imovine. Naime, mnogo je primjera odbijenih rješenja zbog spomenute opstrukcije, dok Agencija za resitutciju po službenoj dužnosti ne pribavlja nedostajuću dokumentaciju, mada je to Zakonom predviđeno. Pri tome se treba naglasiti da se Sporazum o vraćanju matičnih knjiga ne sprovodi, mada je Katolička crkva ispunila potrebne uvjete i osigurala prostoriju za adekvatno čuvanje predmetnih Matičnih knjiga.
5. Daljnji problem predstavlja i novi Zakon o komunalnim delatnostima, koji praktično nacionalizira groblja koja su u posjedu Crkve, tj. Crkvi se onemogućuje raspolaganje svojom imovinom što je pak zagarantovano Zakona o crkvama i verskim zajednicama.
6. U svom pastoralnom delovanju Katolička crkva pokušava ići u korak s vremenom pa tako u njeziom krilu u Srbiji deluje „Radio Marija“. Višegodišnje iskustvo djelovanja ovog Radija pokazuje potrebu dobivanja regionalne ili nacionalne frekvencije. Biskupi su u tom smislu izrazili nadu da će od nadležnih državnih ustanova, zajedničkim zalaganjem uspjeti, dobiti takvu frekvenciju. Na taj način bio se osigurao pristup ovom radijskom programu vjernicima katolicima tamo gdje oni žive.

***

Szerbia katolikus püspökei ülésének sajtótájékoztatója

Szabadka, 2015. szeptember 17.

Szerbia katolikus püspökei: msgr. mr. Stanislav Hočevar SDB, belgrádi érsek-metropolita, msgr. dr. Pénzes János, szabadkai püspök, msgr. mr. Đuro Gašparović, szerémségi püspök, msgr. dr. Djura Džudžar, Szerbia görögkatolikus exarchája msgr. dr. Német László SVD, nagybecskereki megyéspüspök – plénáris ülést tartottak Szabadkán a püspökség épületében 2015. szeptember 17-én, mely ülésen megtárgyalták az aktuális társadalmi és egyházi témákat. 

1. Elsősorban a püspökök előtt ismeretesek azok az akciók, melyet a püspökségek és püspökségi Karitászok tesznek a migránsok megsegítésére. Ugyanakkor kifejezték aggodalmaikat ezen jelenséggel kapcsolatosan, mely úgy tűnik kezd kibújni az ellenőrzés alól, mivel ezen humanitárius probléma kezelésére nem létezik világos nemzetközi álláspont és stratégia. A püspökök hatáskörén kívül áll megoldani ezt, mindazonáltal felszólítják a híveket, hogy továbbra is segítsenek a bajbajutott embereken lehetőségeikhez képest.

2. A továbbiakban a püspökök beszéltek az iskolai katolikus hittan nehézségeiről.  Egyrészt a problémák egy része gyakorlati jellegű, és a hitoktatók számára gondot jelent az osztályok kényszerű összevonása, valamint a hittan megbecsülésének hiánya a többi tantárggyal szemben. Másik oldalról pedig probléma, hogy a katolikus hitoktatók diplomáinak honosítása jelen helyzetben nem lehetséges Szerbiában, és ezért ezek alapján nem tudják az iskolák bejelenteni őket rendes munkaidőre.

3. Ezután a püspökök kitértek a szerb köztársasági elnök, Tomislav Nikolić, nemrégi látogatására Rómába, melynek keretében találkozott Ferenc pápával és meglátogatta Vatikánt.  Kifejezték örömüket a fenti látogatás realizálása és a jó bilaterális kapcsolatok miatt Szerbia és a Szentszék között. A püspökök kiemelik, hogy nem szabad elfelejteni a Katolikus Egyház tevékenységét Szerbiában, melyet tágabb társadalmi és kulturális téren fejt ki. Ugyanakkor a Szerb Pravoszláv Egyház ellenállását boldog Alojzije Stepinac bíboros szenté avatása kapcsán a Horvát Püspöki Karral karöltve kell feloldani, amint előre is láttak egy vegyes bizottságot ezen kérdés tisztázására.

4. Még mindig nagy probléma az elkobzott egyházi vagyon lassú és sokszor obstruált visszaszolgáltatása. Sok ugyanis az elvetett végzés az állami szervek obstrukciója miatt, míg a Vagyon-visszaszolgáltatási Ügynökség nem szerzi be hivatalból a hiányzó dokumentumokat, noha a törvény erre kötelezi. Meg kell említeni, hogy az elvett anyakönyvek visszaszolgáltatása nem történt meg, noha a Katolikus Egyház teljesítette a szükséges feltételeket, és rendelkezik megfelelő helyiséggel, mely szükséges az anyakönyvek adekvát őrzéséhez.

5. További probléma az új törvény a kommunális tevékenységről, mely gyakorlatilag nacionalizálja az egyház birtokában lévő temetőket, vagyis lehetetlenné teszi az egyház rendelkezését vagyonával, melyet az egyházakról és egyházi közösségekről szóló törvény garantál.

6. A Katolikus Egyház igyekszik lépést tartani az idők kihívásaival, ezért keretében működik Szerbiában a Mária Rádió. A rádió több éves tapasztalata azt mutatja, hogy szükséges lenne rendelkeznie regionális és nemzeti hullámhosszal. A püspökök reményüket fejezték ki, hogy az illetékes állami szervektől meg fogják kapni a fenti regionális és nemzeti hullámhosszt, és ennek segítségével elérhetővé válik, hogy a katolikus hívekhez eljusson a rádió üzenete akárhol is éljenek.